Az egyik legszélesebb körben használt édesítőszer az élelmiszeriparban, mert nagy az édesítő potenciálja és alacsony az előállítási költsége. A fruktóz egy egyszerű cukor, más néven monoszacharid (vagyis 1 db cukormolekulából álló szénhidrát). A glükózzal „összekapaszkodva” alkotják a szacharózt – vagyis az egyszerű, közismert répacukrot. Egyéb, rövid szénláncú szénhidrát molekuláknak is része, mint pl. az inulinnak (pl. csicsókában), a fruktánoknak (pl. hüvelyesekben), vagy cukoralkoholoknak (pl. szorbitban). Természetes módon megtalálható a gyümölcsökben, egyes zöldségekben és diófélékben, valamint a mézben, a szirupokban (pl. agávé, juhar, kukoricaszirup), a kokuszvirágcukorban. Értelemszerűen így minden ezekből készült élelmiszeripari termékben ott lesz a fruktóz (pl. gyümölcslevek, dzsemek, cukorral és szirupokkal készült édességek stb.). Egyes élelmiszerekben a fruktózt édesítőszerként vagy adalékanyagként használják, pl. hozzáadott cukrot nem tartalmazó üdítőkben, édességekben. Rejtetten megtalálható a szorbitot tartalmazó rágógumikban, vagy az inulint tartalmazó élelmiszerekben (pl., cukormentes édességek, cukormentes tejdesszertek).

A FODMAP diéta hatékony alkalmazása egyes emésztőrendszert érintő betegségek esetében tudományos kutatásokon alapul. Az ausztráliai Monash Egyetem vizsgálatai arra az eredményre jutottak, hogy a kellemetlen emésztőrendszeri tünetek hátterében többek közt, a magas FODMAP tartalmú ételek fogyasztása állhat. A FODMAP mozaikszó, mely a „Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliszacharidok kifejezésből származik. Leegyszerűsítve, ezek olyan nehezen emészthető anyagok, melyek fokozzák a gázképződést, ezzel előidézve a nem kívánt hasi panaszokat. A tüneteket súlyosbítja, ha a háttérben valamilyen emésztőrendszert érintő betegség is van. Amennyiben elhagyjuk a magas FODMAP értékű élelmiszereket az étrendünkből a problémák jelentős csökkenését, tapasztalhatjuk, de akár teljesen megszabadulhatunk a kellemetlenségekkel járó hasi panaszoktól.